A Közbeszerzési Hatóság 2016-os évi beszámolója a közelmúltban jelent meg, mely bemutatja a szervezet által végzett tevékenységeket, a kitűzött célokat, illetve megtudhatjuk belőle, hogy milyen eredményeket ért el a szervezet és képet kaphatunk a hazai közbeszerzések alakulásáról.

A Közbeszerzési Hatóság több feladatot is ellát, úgy, mint a Közbeszerzési Hatóság keretében működő Tanács irányítása, Útmutatók, elnöki tájékoztatók kibocsátása, állásfoglalások, jogszabályok módosításának kezdeményezése, illetve jogszabálytervezetek megalkotásában való részvétel, véleményezés. Továbbá feladatai közé tartozik az ellenőrzés is és a jogorvoslatok és a közérdekű bejelentések kezelése. A kötelező feladatok mellett vannak önállóan vállalt feladatai is a Hatóságnak, mint például a széleskörű információ-és tudásmegosztás, Közbeszerzési Akadémia, HelpDesk – telefonos ügyfélszolgálat és még sorolhatnánk. A mostani cikkünkben ezen feladatokhoz kapcsolódó általunk legérdekesebbnek tartott számokat foglaltuk össze.

1. Jogalkalmazók támogatása

A jogalkalmazók támogatása, a jogalkotás elősegítése feladata közül az állásfoglalás kérések témát választottuk ki. A 2015. évhez képest közel két és félszeres emelkedés volt tapasztalható az állásfoglalás-kérések számában, amely a 2015. évi 306-ról 2016-ban 710-re növekedett.

2. Ellenőrzési feladatok

Az ellenőrzési feladatok közül a hirdetményellenőrzés, a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás és a közérdekű bejelentések – szigorúbb döntések témákat veséztük ki bővebben a jelentés alapján.

Hirdetményellenőrzés
A Közbeszerzési Hatóság tartalmi és formai szempontból a beszámolási időszakban is ellenőrizte a kötelezően, illetve kérelemre, az Európai Unió Hivatalos Lapjában, illetőleg a Közbeszerzési Értesítőben közzétételre kerülő hirdetményeket.

Hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás
A Hatóság a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárások (HNT) számáról és alakulásáról minden lépésre kiterjedő, naprakész nyilvántartást vezet.

Az ajánlatkérők a 2016-ban összesen 870 alkalommal tájékoztatták a Hatóság elnökét arról, hogy hirdetmény nélküli közbeszerzési eljárást indítottak. Az ajánlatkérők eljárásaikat leggyakrabban műszaki-technikai sajátosságokra; kizárólagos jogok védelmére; illetve rendkívüli sürgősségre alapozták.

A jelentés példaként említi a budapesti vizes világbajnoksággal összefüggő FINA törvényt, melynek felhatalmazása alapján az ajánlatkérők 53 alkalommal tájékoztatták a Közbeszerzési Hatóság elnökét hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás megindításáról.

A Hatóság elnöke a 2016-ban 46 esetben indított jogorvoslati eljárást az ajánlatkérők hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos közbeszerzési eljárásai ellen. A Közbeszerzési Döntőbizottság a megindított jogorvoslati eljárások eredményeként 8 alkalommal állapította meg a jogsértés tényét és szabott ki bírságot. A HNT-kel kapcsolatosan kiszabott bírság összege összesen 11,2 millió forintot tett ki az év során.

20 esetben került sor a jogorvoslati eljárás megszüntetésére az ajánlattételi felhívás, illetve a jogorvoslati kezdeményezés visszavonása okán, ebből 19 alkalommal arra tekintettel, hogy az ajánlatkérő ajánlattételi felhívását visszavonta. A Közbeszerzési Döntőbizottság 16 alkalommal állapította meg a jogsértés hiányát a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárások körében, 2 esetben pedig nem indult meg a jogorvoslati eljárás.

Közérdekű bejelentések – szigorúbb döntések
2016-ban a korábbi évekhez képest magasabb számban érkeztek közérdekű bejelentések a Hatósághoz, mindösszesen 98 db, amelyekben összesen 91 db közbeszerzési eljárás vizsgálatát kezdeményezték a bejelentők. 58 esetben alaptalan volt a bejelentés, illetve 8 esetben került ügyáttételre a sor. A Közbeszerzési Döntőbizottság 15,15 millió forint összegben szabott ki bírságot a közérdekű bejelentések alapján hivatalból indított eljárásokban.

Tavaly összesen 1046 jogorvoslati eljárás indult, amely 10%-os növekedést jelent a 2015. évi eljárások számához képest. A Döntőbizottság 2016-ban az 1046 jogorvoslati ügyben 720 esetben határozatot, illetve 371 esetben végzést hozott az eljárások lezárásaként, ezáltal 2016. évben 16%-kal emelkedett az érdemi döntések aránya. Alaptalanság miatt a 46 esetben került sor a jogorvoslati kérelmek elutasítására, amely az érdemi határozatok 6,4%-át, illetve a jogorvoslati ügyek 4,4%-át jelenti. A Döntőbizottság 1 esetben tiltotta el az érintett gazdasági szereplőt a közbeszerzési eljárásokban való részvételtől.

A következő oldalon kiemeltünk néhány fontosabb adatot a Hatóság beszámolójából.

Összesen 8650 db közbeszerzési eljárás volt 2016-ban, melyből nemzeti 7093 db és közösségi pedig 1557 db. A közbeszerzési eljárások típusát tekintve legtöbb, 1079 db nyílt eljárás keretében bonyolították le, tárgyalásos eljárást 203 db-ot. Az EU által kifogásolt hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásból 180 db-ot folytattak le. Ezzel az eljárással kapcsolatban korábban az EU rendre azt a kritikát fogalmazta meg, hogy túl magas ennek az aránya, emiatt pedig bírálta hazánkat, melyekről korábban a Portfolio is beszámolt több cikkében.

Klikk a képre!

Összesen 2007,07 milliárdnyi értékű közbeszerzési eljárás volt 2016-ban, melyből közösségi eljárás 1602,43 milliárd forint, nemzeti eljárás pedig 404,64 milliárd forint volt. A közbeszerzési eljárások típusát tekintve legnagyobb összegben, 1079,11 milliárd forint értékben nyílt eljárásban bonyolították le a közbeszerzéseket, tárgyalásos eljárást 289,25 milliárd forint értékben vittek végig.

Klikk a képre!

A jelentés kitér arra is, hogy a kkv-k az összes közbeszerzés darabszámán és értékén belül milyen arányban nyertek. Előbbi arány 2016-ban 81,8%-ot mutatott az arány, míg összértékben 41,2%-os volt a kkv-k részesedése. A darabszámot nézve a 2014-es év volt kimagasló a 84%-al, míg az értéket nézve 2015-ös év, ahol 51,3% volt az arány. Mind a két arányszámnál tehát csökkenés következett be 2015-ről 2016-ra.

Klikk a képre!

A jelentés foglalkozik a bírságok mértékével is. A Közbeszerzési Döntőbizottság az előző évhez képest 2016-ban közel ötször több bírságot szabott ki (105-ről 500 millió forint közelébe ugrott), de ebből a befolyt bírság bevételek 2016-ban “csak” 2,5-szereződést mutattak 2015-höz képest.

A szankció súlyának növekedése nagymértékben hozzájárul a jogalkalmazók jogsértés elkövetésétől való visszatartásához – mutat rá a jelentés.