Közbeszerzések Magyarországon

Brutálisan erősen indult az idei év a magyarországi közbeszerzéseknél

2017.07.08 Portfolio.hu
2016-ban összesen 2007 milliárd forint összegben írtak ki közbeszerzéseket Magyarországon és idén annyira pörögnek fel az uniós pályázatok, hogy már az első félévben megközelítette (1800 milliárd forint) ezt az összeget az új kiírások volumene. A 2016-os teljes közbeszerzési összegből az uniós értékhatár feletti közösségi eljárások volumene 1602,43 milliárd forintot tett ki, a nemzeti eljárásoké pedig 404,64 milliárdot. A legszembetűnőbb változás az előző évhez képest az volt, hogy 2016-ban megötszöröződött a kiszabott bírságbevételek összege, de közben az is lényeges, hogy a tavaly megindított hirdetmény nélküli eljárások száma 15 százalékkal csökkent, illetve a kkv-k által elnyert közbeszerzések száma és teljes közbeszerzési piacon belüli aránya is csökkent.

A Közbeszerzési Hatóság 2016-os évi beszámolója a közelmúltban jelent meg, mely bemutatja a szervezet által végzett tevékenységeket, a kitűzött célokat, illetve megtudhatjuk belőle, hogy milyen eredményeket ért el a szervezet és képet kaphatunk a hazai közbeszerzések alakulásáról.

A Közbeszerzési Hatóság feladatai számokban

A Közbeszerzési Hatóság több feladatot is ellát, úgy, mint a Közbeszerzési Hatóság keretében működő Tanács irányítása, Útmutatók, elnöki tájékoztatók kibocsátása, állásfoglalások, jogszabályok módosításának kezdeményezése, illetve jogszabálytervezetek megalkotásában való részvétel, véleményezés. Továbbá feladatai közé tartozik az ellenőrzés is és a jogorvoslatok és a közérdekű bejelentések kezelése. A kötelező feladatok mellett vannak önállóan vállalt feladatai is a Hatóságnak, mint például a széleskörű információ-és tudásmegosztás, Közbeszerzési Akadémia, HelpDesk – telefonos ügyfélszolgálat és még sorolhatnánk. A mostani cikkünkben ezen feladatokhoz kapcsolódó általunk legérdekesebbnek tartott számokat foglaltuk össze.

1. Jogalkalmazók támogatása

A jogalkalmazók támogatása, a jogalkotás elősegítése feladata közül az állásfoglalás kérések témát választottuk ki. A 2015. évhez képest közel két és félszeres emelkedés volt tapasztalható az állásfoglalás-kérések számában, amely a 2015. évi 306-ról 2016-ban 710-re növekedett.

Állásfoglalás kérése

A Kbt. 187. § (2) bekezdés m) pontja szerint a Közbeszerzési Hatóság a közbeszerzési eljárások előkészítése és lebonyolítása során az ajánlatkérők segítése érdekében – elvi jelentőségű jogértelmezési kérdésekben a közbeszerzésekért felelős miniszterrel szükség szerint egyeztetve – állásfoglalásokat ad. A törvényben meghatározott alapfeladata szerint a Hatóság az ajánlatkérők számára nyújt segítséget a lebonyolítási és előkészítési tevékenységének elősegítése érdekében. Ennek megfelelően gyakoriak voltak az állami-önkormányzati szférából érkező, jellemzően ajánlatkérői megkeresések.

2. Ellenőrzési feladatok

Az ellenőrzési feladatok közül a hirdetményellenőrzés, a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás és a közérdekű bejelentések – szigorúbb döntések témákat veséztük ki bővebben a jelentés alapján.

Hirdetményellenőrzés
A Közbeszerzési Hatóság tartalmi és formai szempontból a beszámolási időszakban is ellenőrizte a kötelezően, illetve kérelemre, az Európai Unió Hivatalos Lapjában, illetőleg a Közbeszerzési Értesítőben közzétételre kerülő hirdetményeket.

2016-ban 16442 hirdetmény és 239 bírósági határozat került iktatásra és feldolgozásra. Nemzeti hirdetmények: 11059 db, Bírósági határozatok: 239 db, Uniós hirdetmények: 5383 db.

Hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás
A Hatóság a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárások (HNT) számáról és alakulásáról minden lépésre kiterjedő, naprakész nyilvántartást vezet.

Az ajánlatkérők a 2016-ban összesen 870 alkalommal tájékoztatták a Hatóság elnökét arról, hogy hirdetmény nélküli közbeszerzési eljárást indítottak. Az ajánlatkérők eljárásaikat leggyakrabban műszaki-technikai sajátosságokra; kizárólagos jogok védelmére; illetve rendkívüli sürgősségre alapozták.

A 2016-ban 384 alkalommal került sor hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás lefolytatására.

A jelentés példaként említi a budapesti vizes világbajnoksággal összefüggő FINA törvényt, melynek felhatalmazása alapján az ajánlatkérők 53 alkalommal tájékoztatták a Közbeszerzési Hatóság elnökét hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás megindításáról.

A Hatóság elnöke a 2016-ban 46 esetben indított jogorvoslati eljárást az ajánlatkérők hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos közbeszerzési eljárásai ellen. A Közbeszerzési Döntőbizottság a megindított jogorvoslati eljárások eredményeként 8 alkalommal állapította meg a jogsértés tényét és szabott ki bírságot. A HNT-kel kapcsolatosan kiszabott bírság összege összesen 11,2 millió forintot tett ki az év során.

20 esetben került sor a jogorvoslati eljárás megszüntetésére az ajánlattételi felhívás, illetve a jogorvoslati kezdeményezés visszavonása okán, ebből 19 alkalommal arra tekintettel, hogy az ajánlatkérő ajánlattételi felhívását visszavonta. A Közbeszerzési Döntőbizottság 16 alkalommal állapította meg a jogsértés hiányát a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárások körében, 2 esetben pedig nem indult meg a jogorvoslati eljárás.

A jelentés megállapítja, hogy a 2015-ben megindított hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárások számához képest a 2016-ban indított eljárások száma 15 százalékkal csökkent és ezzel együtt az összes közbeszerzésen belül ezen eljárási típus aránya 11,7 %-ról 5,9%-ra esett vissza. Ez a 2015 őszén hatályba lépett új közbeszerzési törvény szigorításával is összefügghet és azért is van jelentősége, mert az Európai Bizottság az elmúlt években is több alkalommal bírálta az ilyen eljárások túlzottan magas számát, illetve arányát.

Közérdekű bejelentések – szigorúbb döntések
2016-ban a korábbi évekhez képest magasabb számban érkeztek közérdekű bejelentések a Hatósághoz, mindösszesen 98 db, amelyekben összesen 91 db közbeszerzési eljárás vizsgálatát kezdeményezték a bejelentők. 58 esetben alaptalan volt a bejelentés, illetve 8 esetben került ügyáttételre a sor. A Közbeszerzési Döntőbizottság 15,15 millió forint összegben szabott ki bírságot a közérdekű bejelentések alapján hivatalból indított eljárásokban.

Tavaly összesen 1046 jogorvoslati eljárás indult, amely 10%-os növekedést jelent a 2015. évi eljárások számához képest. A Döntőbizottság 2016-ban az 1046 jogorvoslati ügyben 720 esetben határozatot, illetve 371 esetben végzést hozott az eljárások lezárásaként, ezáltal 2016. évben 16%-kal emelkedett az érdemi döntések aránya. Alaptalanság miatt a 46 esetben került sor a jogorvoslati kérelmek elutasítására, amely az érdemi határozatok 6,4%-át, illetve a jogorvoslati ügyek 4,4%-át jelenti. A Döntőbizottság 1 esetben tiltotta el az érintett gazdasági szereplőt a közbeszerzési eljárásokban való részvételtől.

A következő oldalon kiemeltünk néhány fontosabb adatot a Hatóság beszámolójából.

Néhány statisztika és ábra a 2016-os évből

Összesen 8650 db közbeszerzési eljárás volt 2016-ban, melyből nemzeti 7093 db és közösségi pedig 1557 db. A közbeszerzési eljárások típusát tekintve legtöbb, 1079 db nyílt eljárás keretében bonyolították le, tárgyalásos eljárást 203 db-ot. Az EU által kifogásolt hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásból 180 db-ot folytattak le. Ezzel az eljárással kapcsolatban korábban az EU rendre azt a kritikát fogalmazta meg, hogy túl magas ennek az aránya, emiatt pedig bírálta hazánkat, melyekről korábban a Portfolio is beszámolt több cikkében.

Brutálisan erősen indult az idei év a magyarországi közbeszerzéseknél

Klikk a képre!

Összesen 2007,07 milliárdnyi értékű közbeszerzési eljárás volt 2016-ban, melyből közösségi eljárás 1602,43 milliárd forint, nemzeti eljárás pedig 404,64 milliárd forint volt. A közbeszerzési eljárások típusát tekintve legnagyobb összegben, 1079,11 milliárd forint értékben nyílt eljárásban bonyolították le a közbeszerzéseket, tárgyalásos eljárást 289,25 milliárd forint értékben vittek végig.

Brutálisan erősen indult az idei év a magyarországi közbeszerzéseknél

Klikk a képre!

A jelentés kitér arra is, hogy a kkv-k az összes közbeszerzés darabszámán és értékén belül milyen arányban nyertek. Előbbi arány 2016-ban 81,8%-ot mutatott az arány, míg összértékben 41,2%-os volt a kkv-k részesedése. A darabszámot nézve a 2014-es év volt kimagasló a 84%-al, míg az értéket nézve 2015-ös év, ahol 51,3% volt az arány. Mind a két arányszámnál tehát csökkenés következett be 2015-ről 2016-ra.

Brutálisan erősen indult az idei év a magyarországi közbeszerzéseknél

Klikk a képre!

A jelentés foglalkozik a bírságok mértékével is. A Közbeszerzési Döntőbizottság az előző évhez képest 2016-ban közel ötször több bírságot szabott ki (105-ről 500 millió forint közelébe ugrott), de ebből a befolyt bírság bevételek 2016-ban “csak” 2,5-szereződést mutattak 2015-höz képest.

A kiszabott bírságok összegét 2017-ben 500-1000 millió forintra prognosztizálják.

A szankció súlyának növekedése nagymértékben hozzájárul a jogalkalmazók jogsértés elkövetésétől való visszatartásához – mutat rá a jelentés.
Brutálisan erősen indult az idei év a magyarországi közbeszerzéseknél


www.portfolio.hu
http://www.portfolio.hu/unios_forrasok/brutalisan_erosen_indult_az_idei_ev_a_magyarorszagi_kozbeszerzeseknel.254993.html

Print Friendly, PDF & Email
It's only fair to share...Share on FacebookShare on Google+Tweet about this on TwitterShare on LinkedIn

2 thoughts on “Közbeszerzések Magyarországon”

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *